2009. április 22.

Vásárlás ésszel vagy agytalanul...

témakör: mindennapok

A vásárlás akarom mondani shoping -mert magyarul ugyebár nem trendi- mindennapjaink fontos része. Ritka az a nap amikor nem vásárolok valamit. Mikor többet mikor kevesebbet, mikor egy sört mikor lisztet. Azt amire éppen szükségem van és meg elég nagy hozzá a zsebem is. A zseb persze sose elég nagy és ezért kompromisszumot kell lépten-nyomon kötnöm. De hogyan lehet vásárolni? Lehet ésszel és lehet agytalanul, persze az is kérdés hogy mi a viszonyitási szempont. Zsebbel gondolkozunk vagy miniőséget keresünk, netán egyébb dolgokat is szemelőtt tartunk. Általában ami jobb az drágább, viszont nem minden ami drága az jó is. Ezenfelül külön megér egy misét az, hogy mi mennyire egézséges, de erről inkább legközelebb. Hogy még nehezebb legyen a vásárló dolga, tudatalatijában aktívan motoszkálnak a reklámok. Szóval valamilyen szinten a reklámok és az éppen uralkodó fogyasztói preferenciák hatása alatt is állunk-állok. Megjelentek a hipermarketek és a globalizáció következtében a polcokon a világ minden sarkából származó termékek állnak. Na mit is vásárolok? Többnyire nem fapados termékeket szoktam vásárolni, (vannak kivételek is pl. olaj stb) és nem a legdrágábbakat. Ezenfelül sokszor "haza húz a szívem" vagyis szeretek olyan terméket vásárolni ami hazai, ami erdélyi vagy még inkább székelyföldi. Hogy miért? Nem tudom, valószínű érzelmi alapon hozok ilyen döntést. Persze azt is tudom, hogy azt a terméket legyártották, a munkások meg fizetést kaptak utána. Sőt az is meglehet, hogy egy közeli ismerősöm családtagjai dolgoznak abban az üzemben. Nem egy megvásárolt terméken áll vagy bukik egy cég sorsa, de azt szokták mondani, hogy sok kicsi sokra megy.
Persze nem vagyok elvakult lokálpatrióta ezért csak akkor érvényesül ez a szempont ha elfogadható minőségű a termék. Nem hiszem hogy egyhamar Dacia-t vegyek, ezt inkább meghagyom Băsescunak:-)! A gesztus amit tett szinpadias bár, de példaértékű. Ha lenne öntudatos vásárlás, akkor jobban mennének a "saját" cégeink és ebből kifolyólag közvetetten mindenkinek jobb lenne. Próbálkozások vannak a hazai termékek vásárlásának ösztönzésére mint a védjegyek és különböző jelzések rendszere. Csakhogy ezek nincsenek eléggé népszerűsitve, így nem is váltak meghatározóvá a fogyasztói magatartásban. A reklámok, főképp a TV-s reklámok befolyása a legerősebb, itt reklámozni viszont csak a nagy pénzes cégek tudnak. A hazai kis- és középvállalkozások csak nagyritkán. A nagy multik azonban nem hazai érdekeltségüek, többnyire nem is itt gyártják le a terméket amit eladnak nálunk. Viszont simán megbuktatják a hazaiakat és lám munkanélküliség. Nem véletlen tehát Bösze tette. Ezért ez egy igazi mókuskerék.
Romániára nem jellemző az öntudatos vásárlás. Többnyire a zsebével gondolkozik mindenki, banizik akkor is mikor ezért a minőséget adja fel. Sőt ha netán sokan tesznek így vállalkozások fucsolnak be.
Nem akarom megválatani a világot. Azért vásárolok sokszor hazait, mert valamiért ettől jobb hangulatom lesz. És sokszor jobban is járok, erre jó példa a Gordon termékek, de még sorolhatnám...
Nos tudatosan, vagy esztelenül vásárolunk!?

Sztárok és ünnepelt balekok

téma: bulvár&közélet

A minap kelletlenül végignéztem a TV 2-n a "Hal a tortán" című műsor előzetesét és ismét felszínre került bennem a düh+elképedés+felháborodás ami ráadásul egyfajta kétségbeeséssel együtt érdekes koktélt alkot(ott). Hogy miről is van szó. Röviden ez a műsor arról szól, hogy "sztárokat" kérnek fel, hogy vegyenek részt egy televíziós főzőcskéző-vendéglátós műsorban. Persze ezek a sztárok nem azok a sztárok...úgymond kis sztárok. Mindent lehet fokozni ugyanis a szar lehet mégszarabb stb. Szóval ezek a tucatemberek akikből a mindenható show-biz "csinált sztárt" kemény pénzekért bohóckodnak a képernyőn. Ez még önmagában nem lenne túl nagy baj, az viszont igen, hogy ez főműsoridőben megy az egyik legmenőbb kereskedelmi adón, ergó van kereslet rá és a család apraja nagyja élvezi amint pornoproducertől elkezdve szilikoncsodákig minden sztárnak kikiáltott féleszű förtelmetlenkedik. Ez a magyar társadalom kultúrszintje! Ez kell a táposok zömének, nem minőségi és szinvonalas szórakozás. Szegény Petőfi, Arany és a többiek akiket szégyen ma már olvasni netán beszélni ha ezt látnák... Átfutott az agyamon, hogy mi magyarok művelt népnek tartjuk magunkat és lenézzük a balkáni népek kulturáját... És mégis Romániában más típusú sztárok a menők és más típusú műsorok is mennek a tv-ben.
Magyarország 9 milliós kis ország, a "sztárok" számát viszonyítva a lakosághoz azonban simán világrekorder. Hogy miért? Mert ott könnyebb "sztárrá" válni mint máshol. Ma sikerül valami rendkívülit összehozni akkor első kategóriás sztár lesz a közönséges halandóból, ha erre nem képes akkor elég ha idióta, retardált és máris biztos siker vezet a másodkaliberű sztárkarrierhez. A sok bulvár lap és kereskedelmi tv meg kell éljen valamiből, így "sztárokat" csinálnak, hogy cikkezhessenek róluk. Kreativitásuknak semmi sem szab határt. Pár "sztár" példa kedvéért: Kiszel Tünde - a bugyik koronázatlan királynője, Fekete Pákó - a beszédhibás múlatóst énekelni próbálok bálványa, Geronazzo Mária a magyar szilikoncsoda, Dundika, Kelemen Anna Hektor kutyájáig mindenki. Na persze nekünk is van Bekálink de mégis más... Kik a sztárok Romániában és kik Magyarországon? Gazdag üzletemberek, politikusok, sportolók, színészek, zenénészek és a futottak még kategóriába nagy nehezen, könyökölve befér pár TV-s műsorvezető, és sexi celeb. Magyarországon meg TV-s műsorvezetők, mindenki aki tud villantani valamit, botrányhősők, "zenészek", szappanopera szinészek...és persze az olimpikonok, meg világhirű hiresség. Akárhogy is nézem a dolgot nem kerek... Ide modernizálodtak véreink, hogy az aranyt a szaranytól nem képesek megkülönböztetni...
Ilyen öszödi beszédek meg egyébb politikai böszmeségek...ugyanmár kit zavar? Csak szóljon jó hangosan a Pákó muzsika és hetente legalább egyszer lásson a pórnép botrányt a TV-ben. A többi már csak hal a tortán...

2009. április 3.

Balkanizmus lépten-nyomon

Témakör: közélet


E bejegyzés apropóját egy régebbi youtubozás és egy múlt heti kirándulás egyvelege szolgáltatta. Valójában az "alapprobléma" már igen régóta mérgesít, akárcsak bizonyára mindazokat, akik érzékenyek a természeti értékeink megóvására vagy csak egyszerűen nem szotyiköpködéssel töltötték el azt a bizonyos "otthoni7évet".
Kissé bizarr önmagában az a tény hogy az idei eurovision dalversenyen Romániát Elena Gheorghe - The Balkan Girls. Nem is dal a probléma, mert elég ok zeneileg, na meg a csajocska is elég csini... csak hát emberek tényleg ilyen marketingre van szükség? A "balkán" jelző nem éppen hízelgő kontextusban szokott megjelenni. Többnyire a korrupció, elmaradottság, babonaság, tunyaság, lopás, csalás stb. szinonimájaként szokták emlegetni. Földrajzilag a dél-szláv térséget, a Duna vonaláig szokták idesorolni, de előfordul az is, hogy egyesek az egykori Regátot is Balkán térséghez csatolják. A balkanizmus mint értékrendszer és erkölcsi normák sajátos egyvelege bőven túllépi azonban ezt a határt. Elég ha csak a hazai politikai- és gazdasági- matadorokra gondolunk, vagy csak egyszerűen a közállapotokra. Igen azt is mondhatnánk , hogy Elena elvtársnő legalább szókimondó, és felvállalja, hogy nálunk bizony balkáni körülmények vannak sok téren. Csak hát ő éppen pozitív tartalmat próbál adni, merthogy a balkán lányok szépek, tüzesek és ügyesek itt-ott. Hát ebben én nem foglalnék állást, mert balkán csirkék terén elég minimálisak a tapasztalataim. De maradjunk annyiban, hogy a NŐ az mindenhol NŐ és hát a magyar lányok ügyességére sem lehet panasz (elég ha csak az egykori Venus díjak magyar vonatkozására gondolunk). Szóval ezt a balkán jelzőt szegény Elenának sehogy sem sikerült kigyúrni...mert a másik irányból sokkalta többen dolgoznak a balkáni hírnév öregbítésén. Csak egy jeles példát említsek erre Köteles Gyuri egykori hírhedt kolozsvári polgármestert, aki nemzeti színűre festette volt a kukákat...
Na igen csak éppen az istenadta nép kulturálisszintje még nincs odafejlődve hogy a szemetet bele is dobja. Mit nekünk szelektív gyűjtés. Nálunk a műanyag és a tetrapack is biodegradábilisnek van nézve! Nem számit a lényeg hogy a nemzeti zászló az lengjen minden oszlopot és működjön a kirakat politika!
Múlt hétvégén kirándulni voltunk a Sárkányok kertjében (Kolozsvártól kb. 70 km).

Maga a védett természeti látványosság igen érdekes, egyedi a maga módján. A lejtőfolyamatok és az erózió által létrehozott és formált képződmények piramis, torony alakzatúak. Anyagi összetételükben finom szemcsés konglomerátum, homokkő és vörösagyag váltakozik. Élettartamuk és a különös formák az említett anyagok erózióval szembeni különböző ellenállás következtében jöttek létre.

A 32 ha nagyságú területet több ösvény szeli keresztül kasul. Számos, fotózásra is nagyszerűen alkalmas forma fedezhető itt fel. Egy kirándulást mindenképp megér!
Ezt a kellemes, idilli érzést csak az zavarja meg, ha az ember a lába elé néz. Mit lát vajon? Bizony szemét jobbra és balra. Nem kell ide GPS, itt simán ráismer az ember hol jár: igen ez itt még a BALKÁN!
Verjük a mellünket, hogy ilyen szép tájak nincsenek az egész világon. Lehet így van, de az is tény, hogy hasonlóan szemeteseket is nehéz találni civilizált országokban! És nem most nem a nagy Amerikára gondoltam, sem Nyugat-Európára. Volt szerencsém Lengyelországba is eljutni, és bizony a Tátrában annak ellenére sem volt szemét a turistaút mellett, hogy igen ritkák voltak a szemetesek. Hogy miért? Mert nekik van egy önmegbecsülésük és más értékrendjük, tisztelik a természetet. Mi bezzeg nem. Minek azt! Elvégre ő van értünk, nem mi érte....ez a jelszó!
Mit számit, ha bulvármagazin címlapokon virít a turisztikai miniszter? Hogy, inkább a dekoltázsáról híres, mintsem a tevékenységéről? Kit érdekel, hogy számos (tényleg) nagyszerű természeti látványosság nehezen megközelíthető. Igen mi turizmust akarunk 0 lej befektetéssel. Talán szervezhetnénk tankirándulást mondjuk japán vagy német iskolásoknak, azzal a céllal , hogy bebizonyítsuk nekik miért nem szabad szemetelni a természetben...
Almásgalgó (Gâlgãu Almasului) tanácsának se az a fontos, hogy a falú egyetlen nevezetességére odafigyeljen, hogy szemétládákat helyezzen ki, az információs panelekről, hogy ne is beszéljünk. Nem, a lényeg az, hogy minden villanypóznára jusson egy zászló! Sőt ahol nincs oszlop ott megteszi az útmentén nőt fa is.

Komolyan van még mit tanuljon Köteles Gyuri is. Ő is szervezhetne ide tankirándulást magának...
A lényeg hogy mi? jól érezzük magunkat. Ez kell nekünk. Erre vagyunk büszkék?!
Ahogy kedves Elena kartárs megfogalmazza:

"The Balkan girls, they like to party
Like nobody, like nobody
It's time for me to unwind
I'm gonna start my weekend with gin tonic and lime..."